A napkollektor azon felülete / bevonata amely a nap felé nézve annak energiáját elnyeli. Az abszorber a napkollektor egyik fontos eleme, mivel az elnyelt hő innen kerül elvezetésre folyadék vagy levegő segítségével.
A deviza hitelek úgy működnek, hogy a felvenni szándékozott hitel teljes összegét a bank átváltja devizára (pl. euróra, svájci frankra vagy jenre). Ezt az alacsonyabb, vételi árfolyamon teszi, majd az összeget visszaváltja a magasabb, eladási árfolyamon forintra, és ebből az összegből határozza meg a havi törlesztő részletet. Ahogy a forint árfolyama hullámzik, a szerint a teljes hátralékos tők...
Magas cukor- (pl. cukorrépa, cukornád), keményítő- (kukorica, búza, burgonya stb.), vagy cellulóz tartalmú növények (fa, fűfélék, gabonaszárak, szalma) fermentálása (erjesztése) során keletkező anyag.
Kiváló és tiszta energiahordozó, amit üzemanyagba lehet keverni vagy akár erre szolgáló kandallóban is lehet hasznosítani.
Előnye továbbá, hogy biológiailag megújuló energiaforrások felhasználá...
A biogáz szerves anyagok anaerob erjedése során képződő, a földgázhoz hasonló, rendkívül sokoldalúan felhasználható légnemű anyag. Előállítására bármely, az élelmiszer-gazdaságban és a kommunális szférában képződött szerves anyag alkalmas. Az ipari folyamat spontán módon is lejátszódik mélyvízi tengeröblökben, mocsarakban és hulladéktároló telepeken, azonban mesterséges beavatkozással a gázterm...
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.
A biomassza formái:
- szilárd biomassza: jellemzően tűzifa, illetve bármilyen fás vagy lágyszárú növény, de ide tartoznak a különböző mezőgazdasági és erdészeti hulladékok is
- folyékony bi...
A Blower-door teszt egy légzárási (illetve légáteresztési) vizsgálat, amelynek segítségével meghatározható, hogy bezárt ajtók és ablakok mellett hol és mennyi levegő távozik a lakásból. A vizsgálat során az épületben nyitott
belső ajtókkal, de zárt külső nyílászárókkal egy elszívó berendezés segítségével vákuumot hoznak létre (vagy ventillátorral túlnyomást). Ennek hatására a tömítetlen helyek...
Decoupage alatt értünk minden olyan eljárást, amikor a papír mintáját speciális ragasztó segítségével különböző felületeken (fa, papír, üveg, műanyag stb.) díszítésként felhasználjuk. Ennek az eljárásnak egy változata, amikor szalvétából vágjuk ki a mintát, és ezzel díszítünk különböző tárgyakat. Innen származik a szalvétatechnika elnevezés.
Az anyag, szerkezet, test térfogatának megváltozása külső erőhatás, hőmérsékletváltozás vagy egyéb ok miatt.
Az építészetben jól ismert jelenség, amivel minden anyagnál, de különösen a fém és betonszerkezeteknél számolni kell. A felhőkarcolókat, hidakat és egyéb építményeket úgy tervezik, hogy azok a hőmérsékletváltozás vagy például a szél, jég erőhatása miatt tágulni, mozogni tudjanak. Emiatt...
A falból kipárolgó nedvesség a doh szag. Ez a kellemetlen jelenség már a meglétével képes megrontani élet körülményeinket, és egészségünket.
A nedves helységekben a megnövekedett páratartalom következtében növekszik az ízületi, légúti és mozgásszervi megbetegedések veszélye.Az erőteljes szagot beveszik a bútorok, a szőnyegek, a függönyök, a ruhák, a hajunk, a bőrünk és ez által rossz lesz a köz...
Az energetikai tömörítvényeket tömörítési eljárás alkalmazásával állítják elő biomasszából, amely lehet fa, szalma és egyéb mezőgazdasági hulladék is. Energetikai szempontból a tömörítés két formáját különböztetjük meg: a brikettálást és a pelletálást. Mindkét eljárás fő célja a térfogati sűrűség növelése, hiszen a nagyobb térfogati sűrűség révén növekszik a fajlagos energiasűrűség (GJ/m3) is. ...
Olyan speciális faültetvény, amelyen a lehető legrövidebb idő alatt, a legkisebb költséggel nagy mennyiségű és jól éghető faapríték termelhető. Az energia-ültetvények a mezőgazdasági művelésből kivont földterületeken is létesíthetők. Az alkalmazandó fafajokat a helyi viszonyok között legjobban sarjadzó fajtákból kell kiválasztani. Leggyakoribb energiafa az akác, jellemző az energianyár, az ener...
Olyan telepített növénykultúra, melynek célja biomassza-termelés és energetikai felhasználás.
Az energiafű-fajták gyors növésű, igen magasra (2-3 méterre) megnövő fűfélék. Könnyen arathatók és száradás után a búzaszalmához hasonló eltüzelhető szálas anyagot adnak. Hazai környezetben szóbajöhető energianövény a kender, a repce, a napraforgó, a csicsóka, az energianád, a zöldpántlikafű, rozsnok,...
Sokak által még ismeretlen fogalom, pedig évszázados múltra visszatekintő eljárás, mellyel építményeink állagát óvhatjuk meg az időjárás viszontagságaitól. A szigetelés már elterjedt, sőt alapvető eljárás. A szigetelés alkalmazásával elsősorban a talajból felszívódó nedvesség ellen védekezhetünk. Azonban, ha egy korszerűen szigetelt építményt, még valamiféle impregnálási módszerrel a csapadék, ...
A fabrikett (más néven biobrikett) fából, fűrészporból és egyéb mezőgazdasági hulladékból előállított energetikai tömörítvény. A brikettálás présgépekkel történik és a folyamat kötőanyag hozzáadása nélkül megy végbe.
Hideg tömörítés esetén a súrlódási kapcsolat tartja össze az alkotóelemeket. Meleg tömörítés esetén a súrlódási kapcsolaton felül az anyagban végbemenő kémiai változások is elősegí...
A forgácslapot fából és fához hasonló anyagokból (pl. cukornád) állítják elő, melyet feldarabolás, pormentesítés és válogatás után (kevesebb, mint 10%) műgyanta enyvvel vegyítenek és nagy nyomás, valamint hő segítségével forgácslappá préselnek. A lapot fóliázott és furnérozott bútorok hordozóanyagaként használják a bútorgyártásban 8-32 mm vastagságban.
A téglák és járólapok közötti vízszintes vagy függőleges hézagokat, illesztéseket nevezik fugának. Mellesleg többszólamú polifon zenei műformát is jelent, de esetünkben ez kevésbé érdekes.
A fuga feladata, hogy kiegyenlítse a falazó anyag, illetve a járólap egyes darabjai közötti méretbeli különbségeket.
Egyúttal dilatációs szerepe is lehet, a különböző anyagok és szerkezeti elemek találkozásá...
Kevésbé értékes fából készült bútorok és falfelületek borítására használt, vékony nemesfa-lemez.
Leggyakrabban forgácslapokat és MDF-lapokat furnéroznak, melyekből létezik víz és főzésálló ragasztású, illetve mérsékelten tűzálló változat is.
Használatával természetes hangulatot lehet elérni, a fa kifinomult és hagyományos szépségét láttatva.
A föld hőjéből, a feltörő meleg vízből vagy gőzből származó energia.
A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon azonban ez az érték 50-60 fok, így 2 km-es mélységben már 100 fokos közeget találunk. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia igen jelentős megújuló energiaforrás. Felszínre hoza...
Szelemenes fődélszékekben az a szelemen, melyet közvetlenül a gerinc megtámasztására használunk.
Annak a fődélszéknek gerince, melyben gerincszelemen van, rendszerint nem lesz idő folytán olyan hullámos, mint azé, melyben gerincszelement nem alkalmazunk.
A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A hatásfok számítása:
η = Eh / Eb
ahol:
η – a hatásfok,
Eh – a hasznos energia,
Eb – a befektetett (összes) energia.
A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség:
V = Eb - Eh
Az energia megmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál na...
A HEPA (high-efficiency particulate air filter) nagy hatékonyságú részecskeszűrő. A korszerű és igényes porszívókat ezekkel a speciális szűrőkkel szerelik fel, amik a 0,3 mikrométeres nagyságú részecskéket is megszűrik. A H12, H13-as típusúak a legjobb minőségűek.
nedvszívó, nedvességet elnyelő, nedvességszívó (anyag, tulajdonság)
Azokat az anyagokat jelenti, amelyek a környezetből vizet képesek felvenni. Egyes sók, pl. a kalcium-klorid, a párás levegőből olyan mennyiségű vizet vesznek fel, hogy abban feloldódnak, elfolyósodnak.
Az ingatlan vételáránál kisebb ún. „menekülési érték”, amelyet a bank - egy pénzügyminiszteri rendelet alapján - határoz meg. Ezen az értéken, ha az adós nem fizetne, nagy valószínűséggel, rövid időn belül el tudja adni a lakást. A nagyobb városokban, ahol az ingatlanforgalom szaporább, a hitelbiztosítéki érték is magasabb, míg a kisebb településeken alacsonyabb. A gyakorlatban legfeljebb a tén...
A bankok a saját belső szabályzatuk szerint vizsgálják a hitelfelvevők hitelképességét. A köztudatba beívódott az, hogy a bank legfeljebb a nettó jövedelem egyharmadáig ad hitelt, vagyis a havi törlesztő részlet nem lehet több mint a havi nettó jövedelem harmada. Ilyen jogszabály nincs, viszont a banki belső szabályzat valóban előírhatja ezt az arányt, de gyakoribb, hogy a nettó jövedelem feléi...
A hőátbocsátási tényező (U) azt mutatja, hogy egy négyzetméternyi falon hány watt hő távozik egységnyi idő alatt, ha a fal belső és a külső oldala között egy Kelvinfok a hőmérséklet különbség.
(Egy Kelvin-fok ugyanakkora értékű, mint a Celsius-fok, de a Kelvin-skála 0 pontja nem a víz olvadáspontja, hanem az abszolút 0 fok.)
A hőátbocsátás mértékegysége a W/m2K.
A hőszivattyúk hatásfoka, amit egy ún. COP számmal jellemeznek. Ez azt jelenti, hogy a készülék 1kWh felvett energiával, a külső hőforrás segítségével hányszoros hőenergiát állít elő. Például, ha egy 4 COP számú készülék 5kWh-ot fogyaszt, akkor 20kWh hőenergiát termel.
Az építőanyagok hőszigetelő képességének leírására szolgáló legfontosabb mértékegység. Azt mutatja meg, hogy 1 m vastagságú anyagon mekkora hő hatol át 1 óra alatt, amennyiben a két oldal hőmérsékletkülönbsége 1 Kelvin.
A hővezetési tényező valójában nem egy állandó érték, mivel nagysága függ az anyag hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, tömörítettségétől.
Mértékegysége: W/mK.
Téglafalak esetén a falak tetejére egy betonszegélyt (betonkoszorút) húznak, akárcsak a koszorút húzzák a koszorús költők fejére. Házfalak, kerítésfalak esetén egyaránt alkalmazzák. Ez a betonkoszorú tartja össze a falat, nagy stabilitást adva neki.
A laminált parketta egy "modern" melegpadló burkolat. A teljesen készre gyártott elemek, sokféle színben, méretben és keménységben készülnek. A parketta gyártása során nagynyomású technológiával több réteg egymásra helyezett faforgács- vagy farostlemez lapot illesztenek össze (1. kopásálló overlay, 2. dekorpapír, 3. HDF (farost) hordozóréteg, 4. ellenhúzó réteg).
A nagy kopásállóságú műgyanta ...
A levegőkazán más néven egy levegő-víz hőszivattyú. Az elektromos árammal működő hőszivattyú a külső levegőből von el energiát, amivel az épület fűthető és a melegvízellátás is megoldható.
A modern levegőkazánok jósági foka már meghaladja a 4-et, ami azt jelenti, hogy egységnyi elektromos áram befektetéssel, a berendezés a külső levegőből 3 egységnyi energiát von el. Vagyis a fűtési költség a ...
A légkollektor olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre használható, mint például a szoláris légfűtés.
A levegő a kollektor belsejében halad. A hőcserélőn keresztül felmelegszik, majd beáramlik a fűtendő területre. A levegő mozgatását általában ventilátor(ok) végzi(k). A szerkezet belsejébe szabályozó tag található, amely csak abban az esetben engedélyezi a működést, ha fűtés...
A lignit (más néven barnaszén) megkövesedett tőzeg, melyben a fás szövet feltűnő. Külszíni fejtésű fosszilis tüzelőanyag, melynek fűtőértéke 10–20 MJ/kg, karbontartalma 60-70% (a kőszén kialakulásának egymást követő fokozataiban nő a karbontartalom: a feketekőszénnek 80% feletti, az antracitnak 90% feletti karbontartalma).
A lignit felhasználása hasonlít a szénéhez, de a kisebb energiatartalom ...
Középsűrű rostlemez lap, melynek előállítása során a farostokat a finomítóban magas gőznyomással "forralják", majd szárítják, végül homogén lappá préselik. A hagyományos forgácslapokhoz viszonyítva a lapok felülete finomabb, megmunkálásuk könnyebb, felhasználásuk sokoldalúbb. Jól használhatók fényzárók és párkánylécek előállítására, de a hagyományos keretbetétes frontszerkezeteket is szívesen h...
