A lakásfelújítások idején érdemes elgondolkodnunk otthonunk téli melegén, melyben komoly szerepe lehet a külső falak szigetelésének. Ezen eljárással fűtési költségeink 20-30%-át is megtakaríthatjuk. A takarékosság mellett fontos szempont lehet, hogy az energiatakarékossági beruházásokhoz most támogatás is igényelhető.

Az energiaárak emelkedése, valamint a környezetszennyezés kapcsán egyre többet hallunk kis fogyasztású gépkocsik térhódításáról nagyfogyasztású társaikkal szemben. Vajon ugyanilyen nyilvánosságot kap-e az alacsony energiafelhasználású épületek építése? Ösztönzi-e valaki a befektetőket vagy akár a saját házat építőket, felújítókat, hogy energiatakarékos vagy minimális energiaigényű passzívházakat építsenek? Sajnos ezen a téren nagy elmaradásunk van, ezért lenne nagyon fontos, hogy legalább az ismeretterjesztés keretein belül több szó essék ezekről a megoldásokról, hiszen az előírások és a támogatások nem egyértelműen és nem jó irányban mozdítják el a nem kellőképpen felvilágosított építtetőt.

Az álmoskönyv szerint a lakásokat 5-10 évente kisebb-nagyobb felújításnak kell alávetni. Így életünk során mindannyiunknak kijuthat akár 10 is belőle. Míg a kisebb felújításokat akár magunk is el tudjuk végezni, a nagyobbakhoz már mestereket kell hívnunk. Hogy ne váljon rémálommá egy ilyen felújítás, annak legfontosabb előfeltétele a jó vállalkozási szerződés. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) segítségével készült cikkünkben ennek kellékeit tekintjük át.

Egy ország számára az egyik legnagyobb értéket az ott található épületek sokasága jelenti. Ezek pedig folyamatos karbantartást, felújítást, korszerűsítést igényelnek. Az energiahordozók árának rohamos emelkedése miatt, valamint a környezetvédelmi programok betarthatósága és a szennyezőanyag-kibocsátások csökkentése céljából kiemelt hangsúlyt kell kapnia az épületek energiatakarékos felújításának, korszerűsítésének is.

Budapesten a közterületek és az épületek többsége, valamint a kiépült infrastruktúra szívszorítóan el van hanyagolva. Mi az oka annak, hogy a főváros nem nagyon törődik a küllemével, az értékeivel? Néhányat számba veszünk a lehetséges okok közül.

A válság hatására kevesebben vásárolnak befektetési célú ingatlant, inkább az otthonteremtés került a fókuszba – derült ki az Otthon Centrum, és a Masterplast közös felméréséből. Ahhoz, hogy elkerüljük a „pénznyelőket”, érdemes alaposan, és nem csupán műszaki értelemben megvizsgálni a leendő otthont. Egy felújított ingatlanban az alacsonyabb rezsiköltségek mellett a lakóérzet is jobb, emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy akár 40 százaléknyi különbség is lehet a felújított és a nem felújított ingatlanok ára között.

A magyarok személyenként 40 ezer forint költöttek lakásfelújításra 2009-ben, jóval többet, mint a régió többi országainak polgárai – derül ki a Masterplast tanulmányából. A cég szerint ez azért is jó jel, mert általános trend, hogy azokban az országokban, ahol a felújítási munkálatok nagyobb arányt képviselnek az építőipar teljesítményében, várhatóan a talpra állás is könnyebben zajlik majd.

Jövőre a javítási, felújítási munkák árának 30 százaléka visszaigényelhető lesz az adott évi személyi jövedelemadóból, amennyiben ezt az Országgyűlés megszavazza. A lépés célja, hogy a fogyasztók kérjenek számlát a mesteremberektől. Jelenleg általában a nettó árban egyeznek meg a felek, ami számla nélkül általában 20 százalékkal alacsonyabb árat jelent. A vásárló így megspórolja az ÁFA-t, a vállalkozó pedig a nyereség, osztalék és jövedelemadót.

A Biggeorge’s- NV Zrt. átadta Garibaldi utcai műemlék jellegű luxus lakóépületét. A fejlesztés eredményeként egy különleges, egyedi épület nyerte vissza korábbi funkcióját, amely exkluzív kereskedelmi területtel is kiegészült. „A jó elhelyezkedés és a különleges adottságokkal bíró minőségi ingatlanok iránt mindig van megfelelő kereslet. E meggyőződésünk alapján valósítottuk meg ezt a - budapesti ingatlanpiacon egyedi értékkel bíró - fejlesztésünket.” – emelte ki Hajnal István a Biggeorge’s-NV Zrt. vezérigazgatója.

A távhőár-támogatás feltétele lenne, hogy részt kell venni a lakás-korszerűsítési programban – nyilatkozta a Népszabadságnak Szanyi Tibor szocialista képviselő.

Új Magyarország Lakás Felújítási Program néven folytatódik az eddigi panelprogram és kéményfelújítási program. Az új program bővíti és egységesíti a lakásfelújítást célzó állami támogatások rendszerét. A jövőben már nem csak a panelházak, hanem a családi és társasházak felújítására is lehetőség nyílik.